5:22:09 (UTC+02:00) 2013. május 19.
A Szepesen és Gömörön keresztül vezető Gótikus úton nemcsak ősrégi templomokat csodálhatunk meg, hanem egy szokatlan emlékművet is, amely a szlovák őslakosság kultúrális örökségének van szentelve.
A Délnyugat-Szlovákiában fekvő Kisváradról azt tartják, hogy a szlovák trója. Megvan az ő Helénája a kisváradi Vénusz formájában. A csodálatos őskori szobrocskának ezen a helyen emlékművet állítottak.
A szlovák politikai élet legjelentősebb és leghíresebb rózsahegyi születésű alakja a huszadik század első felében kétségkívül Andrej Hlinka, lelkész és politikus, kinek mauzóleuma ezen a helyen található.
A szlovák nyelv első törvénybe iktatója, Anton Bernolák szülőfaluja eltűnt az áravai duzzasztómű felszíne alatt. A faluból csak a templom maradt meg, ami ma Slanica szigeten áll. A híres szülöttre az itt álló emlékmű emlékeztet.
A második világháború éveihez sok tragikus esemény kötődik. Az egyik legszomorúbb Közép-Szlovákiában, Garamnémetfalva közelében játszódott, ahol az áldozatok emlékére kegyeleti emlékművet állítottak.
A Közép-Szlovákiai Nagyócsa falu polgárai méltán büszkék híres szülöttjükre, Bél Mátyásra, a felvilágosult emberre, akit joggal neveztek „Magyarország nagy ékességének“. A faluban emlékművet állítottak a tiszteletére.
Szlovákia legrégebbi ismert lakosa több mint 100 ezer évvel ezelőtt a Tátra alatt élt. A létezését igazoló bizonyítékokat a Tátra alatt fekvő községben, Gánóctól (Gánovce) nem messze, a travertíni halomban találták meg. Ezért nevezik gánóci embernek.
A rómaiak a Duna folyón kiépítették a Limes Romanus védőrendszert. Erődítményt emeltek az európai folyómeder bal partján, a Komárom (Komárno) melletti Izsa községnél. Ma ezek a romok Szlovákiában a római kor egyik legjelentősebb műemlékei.
A leghíresebb szlovák betyár, Juraj Jánošík egy jellegzetes, Terhely nevű faluban született, melynek lakói híres szülöttüket egy monumentális szoborban örökítették meg, amely a Vrátna Dolina bejáratát őrzi.
Dél-Szlovákiában, a Kis-Kárpátok alatt elterülő bortermelő város Modra, szorosan összefügg Ľudovít Štúr nemzetébresztő nevével, aki itt töltötte élete utolsó termékeny éveit. Emlékét a múzeumon kívül, sírja feletti emléktábla és két emlékmű őrzi.