Trencsén (Trenčín) város és az egész Vágmente dominanciája a meredek sziklára épített Trencsén vára (Trenčiansky hrad). Szepes (Spišský hrad) és Dévény (Hrad Devín) várával együtt Európa egyik legterjedelmesebb vára.
A 11. századtól királyi vár volt, ekkor indult fejlődésnek a város. Erődítményrendszerének nagysága a fontos határmenti erődítmény és későbbi megyeszékhely fokozatos tökéletesítésének az eredménye. Trencsén és a vár fontos szerepet játszott mindenekelőtt a török betörések idején. Fokozatosan több jelentős nemesi család birtoka lett.
A leghíresebb tulajdonosa Trencséni Csák Máté volt, akinek több szlovák vára volt, amiért a "Tátra és a Vág urának" nevezték el. Ahogy a tulajdonosok váltották egymást, úgy sokszorozódott a vár védelmi és lakófunkciója. Máté erőteljes központi tornyához további objektumok csatlakoztak - a Malom- és a Jeremiás-torony, a Lajos, Borbála és Zápolyai paloták.
Az 1790-es tűzvész után a vár pusztulásnak és hanyatlásnak indult mert annak tulajdonosa, az Illésházy család a kényelmesebb máriatölgyesi (Dubnica) kastélyt részesítette előnyben. Trencsén várának terjedelmes rekonstrukciója lehetővé tette a legértékesebb objektumok hozzáférhetőségét.
A jelenlegi területet - amely a Trencséni Múzeum kiállításának részét képezi - a palotaegyüttes és a szembetűnő Máté-torony alkotják. A látogató bizonyára nem kerüli el az Ágyú-bástyát. A vár területén az év folyamán különféle kiállításokat, koncerteket, középkori játékokat és vonzó éjjeli várlátogatásokat rendeznek.
Talán a legismertebb a 80 m mély Szerelemkút és az ahhoz kötődő történet Omarról és Fatimáról. A monda szerint a vár ura Zápolyai István fogságba ejtette a gyönyörű török hercegnőt, Fatimát. Omar, a török herceg, aki Fatimát szerette, négy évig volt kénytelen a sziklát vájni amíg vizet tudott vinni a vár urának és Fatimával együtt szabadon lett bocsátva.
Megközelítés: gépkocsival a városközpont valamelyik parkolójába, onnan gyalogosan több lehetőség van - meredek emelkedőn kb. 15 perc.
Forrás: Vydavateľstvo DAJAMA